Rokkantság más szemmel

Mullins új, a hagyományostól kissé eltérő lábakon él. A versenyekhez használt végtagok például szénszálakból készültek, alakjuk pedig leginkább egy gepárd lábára emlékeztetnek. Elegáns alkalmakhoz viszont szexis cipőkbe bújtatott, formás lábakat hord. Mullins nem tartja magát rokkantnak, úgy véli, az új technológia és a pozitív hozzáállás vezette el ahhoz, hogy gyógyításra szoruló testi fogyatékosságát az emberi felemelkedés lehetőségeként élje meg.És nincs egyedül. Nemrégiben a Massachusetts Institute of Technology találkozóján vett részt más amputáltakkal, atlétákkal, zeneszerzőkkel, technológusokkal és kvadriplégiásokkal (négy végtagra bénult emberekkel) együtt, hogy arról beszélgessenek, miként képesek az innováció eredményei és lehetőségei az egészséges testtel és rokkantsággal kapcsolatos felfogásunkat megváltoztatni. Nem kevesebb a céljuk, mint ennek az eddig fennálló, hatalmas szakadéknak a teljes leküzdése. Nem egyszerű kerekes székekről és hallókészülékekről beszélgettek! A résztvevők egy része már most soha nem remélt és nem gondolt mértékű segítséget kapott a műszaki fejlesztések révén.A 48 éves Annette Coker például 2002-ben válltól lefelé bénult le egy autóbalesetben. Két implantátumot ültettek a mellkasába és egy tucat, izmait stimuláló kisebb elektródát a nyakába és a karjaiba, így képes szájához emelni az ételt, megvakarni a fejét. Mivel újra használni tudja a kezeit, az emberek normálisnak tekintik.A végső cél, hogy sorstársai újra fel tudjanak állni, és képesek legyenek járni. Közelebbi cél, hogy ezek a sérültek könynyebben irányíthassák az implantátumaikat. Coker nyakizmai mozgatásával aktiválja a kezeit, de a kutatók azt szeretnék megvalósítani, hogy csupán gondolatokkal is meg lehessen ezt tenni. Az agy elektromos jelei szabályozzák majd a kart – állítja egy kutató, aki részt vett a Coker-féle implantátum kifejlesztésében is.Más kvadriplégiásokat abban segítettek, hogy művészi tehetségüket fejlesszék ki. A 32 éves Dan Ellsey szélütéstől bénult le nyaktól lefelé. Bár beszélni nem tud, zenét szerez, és saját műveit elő is adja. A gyermekek zenei képzéséhez használt szoftvert a fejére erősített és fejmozgásokkal irányított infralámpával működteti.A szoftverfejlesztő Media Lab egyik orvosbiológus mérnöke, Hugh Herr, aki 17 évesen sziklamászás közben maga is elvesztette mindkét lábát, meggyőződéssel vallja, hogy a művégtagok egy nap nagyobb lehetőségeket adnak majd viselőjüknek, mint az eredetiek. Ma a paralimpiák részvevői még lassabbak, mint az olimpiáké, de ez hamarosan megváltozhat.Oscar Pistorius, a “leggyorsabb lábnélküli” cím boldog tulajdonosa ezt el is kezdte bebizonyítani. Márciusban ezüstérmes lett a dél-afrikai nemzeti atlétikai bajnokságon. 400 méteren 46,56 másodpercet futott. A verseny többi résztvevője egészséges futó volt, míg Pistorius két lábra amputáltként Mullins “gepárdlábaihoz” hasonló művégtagot használt. A Nemzetközi Atlétikai Szövetségnél most azon vitatkoznak, hogy Pistorius a jövőben részt vehet-e egészséges futóknak szervezett versenyeken. Ellenzői azt állítják, “gepárdlábai” miatt igazságtalan előnyt élvez a többiekkel szemben.A legtöbb művégtag-specialista szerint ez rosszindulatú hozzáállás, legalábbis ma. A műláb ugyanis energiát tároló rugóként működik, amikor talajt ér, majd egy részét visszaadja a futónak, éppúgy ahogy az inak teszik egy egészséges boka esetében.